Évvégi beszámoló

Kedves hívek!

A polgári év utolsó estéjén, tekintsünk vissza az elmúlt év emlékezetes eseményeire:

Ami a világegyházat illeti: Az általános támadás, olykor a gyűlölet megjelenését tapasztjuk Krisztus egyháza iránt. Parlamentek szavaznak, és többségi határozattal az Isten 10 parancsolatát sorra leszavazzák. 1. Minden vallási hovatartozásra utaló jeleket el kell tüntetni pl. iskolákból, kórházakból, karácsonyi és húsvéti üdvözlőlapokról. 2. A modern film és színház jellemzője a gátlástalan káromkodás, ocsmány beszéd. 3. A vasárnap munkaszünetté nyilvánítását az általános felháborodás miatt vissza kellett vonni. 4. A gyermekek jogainak túlhangsúlyozásával minden szülői tisztelet alapja alá van ásva. 5. Az abortusz törvényesítése, az idősek kegyes halálhoz való joga a gyilkolásra jogosít fel mindenkit. 6.  Pornográfia minden szörnyűsége rá van szabadítva a társadalom minden rétegére, mely minden helyes erkölcsi érzéket tönkretesz. 7. A lopás törvényesítése zajlik, a gazdagok és szegények közötti szakadék minden képzeletet felülmúl. 8. A hazugságok gyártása, más becsületében való kártevés, az újságok, az internet, kommentfelületek szabad terepe. 9. A válás szabaddá tétele, ezzel összefüggésben a vállalt gyermekek kevés száma nemzeti tragédiákhoz vezet. 10. A kevés gazdaghoz áramló pénzmennyiség erkölcstelenül nagy volta (pl. tőzsdei spekulációk során) robbanáshoz, háborúkhoz vezetnek.

Ebben az általános istenellenes hangulatban, Krisztus egyháza számtalan és méltatlan támadásnak van kitéve. Krisztus személyével divat visszaélni, gúnyolni, nevetségessé tenni. Az egyházat ért erkölcsi vádak napról napra sorvasztják a hívek számát, bizalmát egyházuk iránt.

De pont ebben a helyzetben ne felejthetjük el a Mester szavát: „Miattam mindenki gyűlölni fog titeket, de aki állhatatosan kitart, az üdvözül.”

Ami a magyar egyházat illeti: Az Eucharisztikus Kongresszusra való készülés jellemezte és jellemzi a magyar katolikus egyházat. A világ elé kell állnunk féltett kincsünkkel. Fel kell mutatni a világ előtt az értünk meghalt és dicsőségesen feltámadt Krisztust a magyar nemzet és rajtunk keresztül a világ előtt. Mindenfajta támadásra, gúnyra, méltánytalanságra számíthatunk a jobbára protestáns uralta egyházi élet irányából, nem beszélve a hitetlenségbe hajló ifjúság és egyéb másságot hangoztató szervezetek részéről. De, ahogy majd érsek atyánk figyelmeztet újévi körlevelében, itt van a hitvallás ideje, oda kell állnunk mindannyiunknak valamilyen formában a világ elé, mert most elérkezett a hitvallás ideje.

Nem húzodhatok el a magam csendességébe, szobájába, hanem ki kell állnunk a világ elé és kiáltani: „Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amig el nem jössz!”

Ami egyházközségünket illeti: Egyházközségünk nagy ünnepre készül. Mint ahogy a kitett reklámszalag is hirdet, az idén egyházközségünk temploma, a mai formájában 250 éves. Erre ünnepségsorozattal készülünk, melynek alkalmait már tudják, ill. kellő időben tudatva lesznek a kedves hívek.

A Krisztus Urunktól ránk bízott feladatot, hogy ti. „menjetek el a föld végső határáig és tanítsatok mindenkit arra, amit mondtam nektek, és kereszteljétek meg őket az A, a F és a Szl nevében”. Ezt itt, a mezőkövesdi Szent László Egyházközségben két hivatalban lévő lelkipásztorral, egy nyugdíjas lelkipásztorral, egy állandó diakónussal, egy karnagy-kántorral, két kisegítő kántorral, öt hitoktatóval, három sekrestyéssel, két irodai munkatárssal, egy házvezetővel és annak segítőjével látjuk el ezt a feladatot. Ami folytonos szolgálatot jelent. Ezért elsősorban nekik jár nagy köszönet.

Az egyes egyházközségekben a hívek közül választott képviselőtestület segíti a lelkipásztori munkát. Nagy tisztelettel és hálával a szívemben, köszönöm meg a most leköszönő testület nélkülözhetetlen szolgálatát, s egyben kérem az újonnan választottak helytállását. Külön köszönöm Tóth Imre eddigi világi elnök harmincegynehány éves szolgálatát, aki mindig kész volt az egyházközség érdekében mindent félretenni, és készenlétben állni. És ki tudja hányszor sietett két kezével dolgozni, vagy ha kellett buzdító szavaival tartani bennünk a lelket.

Nagy öröm tölt el, hogy lelkiségi közösségek működnek egyházközségünkben, melyek sokaknak adnak lehetőséget a konkrét egyházszolgálatra, ezekbe való bekapcsolódásra. Név szerint is említve a Karitász Csoportot, a Szent Anna imacsoportot, az Effata Imaközösséget, az Énekkarokat, a Biblia Kör tagjait, a Minisztránsok Csapatát, a házaknál összegyűlő imacsoportokat. Itt említem még azt, hogy a plébánia lelki gondozására van bízva a Katolikus Középiskola, annak tanári kara és diáksága. Ezek a közösségek az egyházközség belső erejét és fennálló szeretetét tanúsítják számomra.

Meg kell köszönnöm a kedves hívek ragaszkodását a templomhoz, az Úr Krisztushoz. Megköszönöm nagylelkű adományaikat, perselyadományaikat, egyházi hozzájárulásukat, amelyekkel biztosítják az egyházközségek működését. Itt jegyzem meg, hogy az egyházi szolgáltatások terén, egy szentmise után járó összeg 3.000.-Ft, a többi szolgáltatás változatlan. Az egyházi hozzájárulás mértéke sem változik, személyenként egy évre 4.000.-Ft. Általános elvként, az igazságosság kívánalma szerint, az egyházi szolgáltatások kérésénél, legyen az keresztelés, keresztszülői tisztség betöltése, elsőáldozás, bérmálkozás, bérmaszülői tisztség betöltése, temetés, házasság eseteiben, akik elmaradtak a mindenkire kötelező hozzájárulásokkal, azoktól utólagosan kérjük (a körülményektől függően öt évre visszamenőleg!)

Mivel egyre kevesebb misemondatás történik, ezért az egyházunk szándéka szerint nem szaporítjuk a szentmisék számát, hanem hétköznap csak reggel 7 órakor tartunk egy szentmisét. Természetesen egyéb rendkívüli esetekben ettől el is térhetünk (pl. gyászmisék esetén!)

 

Kedves Testvérek!

A világ mulatni, szórakozni készül ezen az estén. Mi először a templomba sietünk, hogy hálát adjunk, az egyszeri, meg nem ismételhető életünkért, éveinkért, hogy Isten teremtett szép világában élhetünk. Ma sem felejtjük el, hogy a keresztségben meghívást nyertünk arra, hogy a mi igazi hazánk nem itt a földön, hanem a mennyben van. De csak a földi feladataink teljesítésével érdemelhetjük ki az örök hazánkat. Így buzdítok minden kedves testvéremet a tisztes helytállásra, vállalt feladatainak teljesítésére, a 2020-as esztendőben. Ámen.