Az első karácsonyi ének – K. Dudás Mária verse

Az első karácsonyi énekK. Dudás Mária verse



Ezen a szép napon örvendezzünk emberek,

Szívünkben, ajkunkon szép énekek zengjenek.

A versek ma Adventről, Karácsonyról szólnak,

Az angyalok nemsoká' Glóriát dalolnak.

 

Mária és József útra kelt Názáretből,

Betlehembe igyekeznek kötelességből;

Népszámlálásra mennek császári parancsra,

De hol találnak szállást fázós éjszakára?

 

A kegyes Istenanya méhe-templomából

Készül a Gyermek, hogy Atyja akaratából

Megváltói küldetését hamar elkezdje,

S földi útját Jeruzsálemben befejezze.

 

Jézus Krisztus legyen minden élet forrása,

Égi Atyja öröktől fogva így akarta.

Megmutatta magát Isten a Hóreb-hegyen,

Úgy intézte: Illés annak tanúja legyen.

 

Isten Fia „Nap”, a Világ Világossága,

Atyaisten küldte világ megváltására.

Antikrisztus e világ gonosz fejedelme,

Fölkent dolga, hogy Ördög művét romba döntse.


A Sátán a Hold fia, nincsen saját fénye,

Ő csak lumineszkál, nincs semmi szép erénye.

Fénylopó Ő, a sötét Újholdat szereti,

Aki akkor nem vigyáz, rútul végezheti.

 

A Szent Család már megérkezett Betlehembe,

S még nincs szállásuk: mennek, mennek azt keresve.

Mária vajúdik, s egy barlang-istállóban

Megszülte Jézuskáját, egyszerűen, halkan.

 

Hirtelen angyalok sokasága jelent meg,

És fölcsendült az első karácsonyi ének:

Dicsőség legyen a magasságban Istennek,

S békesség a jóakaratú embereknek.