A hangszerek királynője: az orgona

A hangszerek királynője: az orgona
Mozer Jánossal beszélgettünk



„Orgonahangok zengve hogyha búgnak,
Magasabb Lét sejtelme száll reád:
Hozsánna szárnyal mennybe föl az Úrnak,
Embernek dalolja üdvét s bánatát,
Örömet szól oltárnál szűz jegyesnek,
S veled siratja gyászban elvesztetted.” (Schiller)

A Szent László templomban található matyó orgona a térség egyik
különlegessége. Mozer János karnagy a közelmúltban kívül-belül
bemutatta ezt a csodát.
Az orgona kétségkívül a hangszerek királynője. Nincs még egy ilyen
összetett technikájú, ilyen nagy múlttal rendelkező hangszer.

– Az orgona egy egész nagy zenekar hangzásvilágát vissza tudja adni. A
nagy zeneszerző, Mozart nevezte először az orgonát a hangszerek
királynőjének. Ez a hangszer minden rezdülésre érzékeny, sírni tudó,
de ha kell örömujjongást fejez ki, a női léleknek megfelelő
tulajdonsággal bír – mondta Mozer János orgonista-karnagy.
A Szent László templomot immár 16 éve gazdagítja a jelenlegi matyó
orgona, amely egyedüli a térségben, hiszen legközelebb Egerben és
Debrecenben van ehhez hasonló.
TÖRTÉNET Az orgona felépítésileg az egyik legbonyolultabb hangszer. A
jelenlegi formája több évszázad során alakult ki.
– Krisztus előtt 300 évvel egy fizikus tett már említést orgonáról.
Kr. e. 100 körül egy matematikus le is írta, hogy milyen volt. A Római
Birodalomban a színházi előadásokat és a cirkuszi játékokat orgonával
színesítették. A vértanúk kivégzésekor használt orgona – annak
hangjainak elnyomására – a keresztény egyházba nagyon későn, a 9.
században került be, mivel a hangszer ezirányú használata ellentétes
volt a templomi áhítattal. Ekkor még ezek hordozható, tolható orgonák
voltak.
Az orgona a 10. században kapott szekrényt és került fel a hangszer a
kórusra. A 14. században látták el a hangszert pedálsorral, addig csak
billentyűsorral szólaltatták meg.
– A 17. században elkezdték beépíteni az orgonákba a spanyol, azaz
vízszintes trombitákat, amellyel a mi templomunk hangszere is el van
látva. Ezek nagy hangerejű és meghatározó hangzásúak. A
nyelvregiszterek egy egész nagy család, amelyek a szájharmonikához
hasonlóan kis rézlemezkék, amelyeket a levegő mozgat, ezek hatására
csendülnek fel a hangok – tette hozzá a karnagy.
TULAJDONSÁGOK Mozer János nemcsak általánosságban mesélt az
orgonákról, hanem kívül-belül elénk tárta ennek a csodának a titkait.
A körbevezetés során elmondta, hogy a matyó orgona három manuállal, 35
regiszterrel és több mint 2545 síppal rendelkezik, amelyek bent, az
orgonaszekrényben kapnak helyet. Hét nyelvregiszterrel van ellátva,
ebből két sor úgynevezett spanyol trombita, amelyek vízszintesen,
kívülről láthatóan vannak fölfogatva. Ezen kívül rendelkezik harsona,
oboa, basson, cleiron és trombita hangszínnel is. Mechanikus
játszótraktúra, elektromos kopulák, elektromos regiszertraktúra,
256-Setzer, csúszkaláda jellemzi a kövesdi hangszert. Igényes
szerkezeti adottságainak köszönhetően a liturgiaszolgálaton túl
alkalmas az orgonairodalom bármilyen darabjának előadására.
Főbb része az orgonaszekrény, a játszóasztal, a pedálsor, a
billentyűsorok, a regiszterek és a sípok. A sípoknak két fajtája van:
a nyelv- és az ajaksípok, amelyek fémből vagy fából készülhetnek,
lehetnek nyitottak vagy fedettek.
Az orgonával ismerkedve a mezőkövesdi karnagy részletesen bemutatta
annak működését is.
– A regiszterkapcsolók a különböző hangszínváltozatok beállítását
szolgálják. A 35 regiszter, 35 hangszínváltozatot kezel. Vannak olyan
sípsorok, amelyek nem egy, hanem 2, 3, vagy épp négysorosak. Tehát ha
egy billentyűt nyomunk le, akkor 35 hang szólal meg. Ha négy
billentyűt, akkor négyszer 35, és így tovább. A pedálsor ugyanúgy
működik, mint a billentyűzet. A lábnál található egy henger, amely
automatikusan ki- és bekapcsolja a 35 regisztert. Van az úgynevezett
felső mű, amely a spanyol sípok megszólaltatására szolgál. Kulcsos
rendszerrel van ellátva az orgona, amelyet előre be lehet állítani. A
lábnál található pedál a redőnymű működését segíti, a redőny leveleket
mozgatja. Emellett vannak a pisztonok, amelyek segítik a kiváltást, a
bekapcsolásokat – mutatta be részletesen is a hangszert Mozer János.
Hozzátette, hogy orgonálni teljesen más technikával kell, mint
zongorázni. Míg a zongorán a billentyű elengedése után a húrok miatt a
hang még tovább szól, az orgona esetében viszont legato-ban kell
játszani, mert amint felvesszük az ujjunkat a billentyűről, a levegő
mozgása megszűnik, így rögtön elhallgat a hangszer.
ÖRÖK SZERELEM Mozer János már 15 éves kora óta orgonál. 1977 és 79
között gyulafehérvári kántoriskolába járt, ott ismerkedett meg a
hangszerrel, mely azóta is fontos helyet foglal el az életében.
– Gyerekkorom óta nagyon tetszett ez a hangszer, mindig elbűvölt,
mikor a liturgiákon hallhattam, elvarázsolt a hangja – emlékszik
vissza az orgonista kántor.
A liturgikus szolgálatok mellett több alkalommal is hangversennyel
kedveskedik a mezőkövesdieknek, illetve az ide érkező vendégeknek. A
nyári hónapokban, júliusban és augusztusban már több éve évtizede
orgonajátékot ad elő a nagymisét megelőzően, fél 11 és 11 óra között.
Emellett már három éve az Orgonák éjszakája országos programsorozatba
is bekapcsolódik. Mindezen túl karácsonykor, illetve anyák napja
alkalmából már hagyományosan tartja meg orgonahangversenyeit. Igény,
illetve felkérés esetén iskolai és turistacsoportok számára is szokott
templombemutatással egybekötött koncertet adni.
Egyházzenei szolgálata a Szent László Kórus hangszeres kíséretére is
kiterjed az alapítástól napjainkig. "Jóleső érzés volt a résztvevők
visszajelzése, miszerint az Echarisztikus Kongresszus főbb nagymiséin
olyan ismert kórusművek hangzottak el, melyeket énekkarunk is már több
éve rendszeresen repertoáron tart. Ezek közül csak néhányat említve:
Saint Saens: Tollite hostias, Charpentier: Te Deum, G. de Marzi:
Signore delle cime, M. Frissina: Anima Christi (ez utóbbit maga a
római katolikus pap zeneszerző vezényelt a Hősök terén)...
Orgonahangversenyekről, a matyóorgonáról bővebb információ
www.matyoorgona.hu
hmzs
Meőkövesdi Újság 2022/2