„Megfogyva bár, de törve nem”

- A Szózat születésnapjára-

Bővebben...Éppen 180 évvel ezelőtt, 1837-ben jelent meg először - az Aurora Almanachban - Vörösmarty Mihály Szózat című, férfias, hazafias pátosszal telített költeménye, amelyet még sokáig tekintettek nemzeti himnusznak azután is, hogy Erkel Ferenc megzenésítette Kölcsey nagybetűs Himnuszát. Az 1840-es években a magyar költészet eme gyöngyszemét az akkori fiatalok már könyv nélkül tudták. Örülnék annak, ha a mai fiatalok példát vennének róluk.

Bővebben...

Húsvétvasárnap a filiákban 2017

Bővebben...Az egyház minden vereség, bezártság és félelem ellenére hirdeti: Állj meg, az Úr feltámadt!

Jóllehet a Húsvét ünnepén szokásos Urbi et Orbi üzenet a fő pápai megnyilatkozás, Ferenc pápa mégis rögtönzött homíliát tartott. „Ma az egyház megismétli, énekli és kiáltja: Krisztus feltámadt! De hogyan? Péter János, az asszonyok kimentek a sírhoz és azt üresen találták, ő nem volt ott. Szomorúságtól zárt szívvel mentek oda, a vereség szomorúságával. A Mestert, a ti Mestereteket, akit annyira szerettetek, kivégezték, meghalt. És a halálból nem tér vissza. Ez a vereség, ez a vereség útja, a sír felé vezető úté – mondta  pápa. Ám angyal szól nekik: Nincs itt, feltámadt! Ez az első hír arról, hogy „Föltámadt!”.

Bővebben...

Húsvéti Vigília a filiákban 2017

Bővebben...A nagyszombati esti szertartás gyakorlatilag már a Húsvéti Vigília: Urunk Feltámadása. Erről pedig akár tanulmányt is lehetne írni. Ebben a cikkemben csak nagyon röviden foglalkoznék vele.  Az egyházi év legbonyolultabb és  minden más szertartásnál szimbólumgazdagabb esemény. Szinte teljes egészében eltér a megszokott szentmisétől. Csak az áldozati liturgia azonos vele. Az ősegyházban ezen a napon fogadták vissza a bűnbánókat és keresztelték azokat, akik az egyház tagjai szeretnének lenni. Ilyenkor a három beavató szentséget egyszerre szolgáltattak ki: keresztség, bérmálás, eucharisztia.

Bővebben...

Nagypéntek a filiákban 2017

Bővebben...Nagypéntek – Jézus halálának az emlékünnepe. Ezen a napon mintha újra átélnénk Jézus szenvedését, keresztre feszítését és halálát. Jézust nem véletlenül feszitették keresztre, mint ahogy ezt némelyek állítják, nem baleset volt, hanem az Ő határozott akarata. A végsőkig elment azért, hogy Isten irgalmát és szeretetét megmutassa, nekünk embereknek. Ezen a napon nem szólnak a harangok („Rómába mennek), nincsen szentmise, a liturgikus színek pirosra váltanak, ami a vértanúságnak a jelképe, templomaink pedig gyászba öltöznek. Nagypénteken csak a délutáni szertartáson van lehetőség szentáldozáshoz járulni (innen jön a „csonka mise” elnevezés). Maga a szertartás pedig három részből áll: Az első az igeliturgia, aminek kiemelkedő része a passió.

Bővebben...