Úrnapja városunkban

b_229_152_16777215_00_images_Urnapja_2017.JPGJézus nagycsütörtökön alapította az Oltáriszentséget, akkor hát miért is június 18-án ünnepeltük ebben az évben? Úrnapja: az Oltáriszentség ünnepe – mozgó ünnep (lunáris), vagyis a Húsvéttal együtt mozog, és mindig Pünkösd után a 10. napra, azaz Szentháromság vasárnap utáni csütörtökre esik. Mivel azonban főünnep, a katolikus hívek számára kötelező az úrnapi liturgiában való részvétel, s hogy ezt mindenki teljesíthesse, ezért nem munkanapon, hanem vasárnap ünnepeljük.

                  IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el, hogy ezt az ünnepet az egész Egyházban meg kell tartani. Húsvéti időben, az utolsó vacsora emlékezetének napján az Egyház Jézus kínszenvedése és halála felett való elmélkedéssel van elfoglalva, az Oltáriszentség alapításának emlékezete, Úrnapja pedig mindenképpen megérdemel egy külön ünnepet, s Pünkösd után a hívő lélek már felhőtlenül tud örvendezni. Arra is fontos emlékeznünk, hogy az apostolok is csak a Szentlélek kiáradása után kezdték megérteni, hogy mit is jelentenek Jézusnak azon szavai, hogy az Oltáriszentségben „ én veletek leszek minden nap, az idők végezetéig.”

                  Helytörténeti hagyomány, hogy városunk két katolikus plébániája együtt tartja az úrnapi szentmisét a temetői Kálvária Kápolna előtt. A délelőtt 11 órakor kezdődött Istentisztelet igeliturgiája arról szólt, hogy az ószövetségi népet az Úr mannával táplálta a pusztai vándorlás során, mi, az Újszövetség népe viszont egy kenyér, egy test vagyunk; mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk. Az evangéliumban pedig arról hallottunk, hogy Jézus a mennyből alászállott élő kenyér. A koncelebrált szentmise homíliáját Versler Sándor káplán atya mondta. Beszélt az Úrnapja megünneplésének bibliai és lelkiségtörténeti gyökereiről, valamint az Eucharisztia lényegéről, melynek az a sommázata, hogy Jézus az Oltáriszentségben önmagát adja nekünk. Ez a Szentség minden kegyelem forrása, mindent magába foglal, ami a többi szentségben is benne van részletekben. (Ezt úgy is elképzelhetjük, mint ahogyan egy szem tabletta sokféle vitamint és hatóanyagot tartalmazhat.) Lelkünk e Szentség által nyeri el táplálékát, ezért lelki kenyerünk, mely megerősít minket, és fogékonnyá tesz bennünket az isteni dolgok iránt.

                  A szentmise után ünnepélyes processzióban körbejártuk a temetőnek azt a részét, ahol a stációk vannak elhelyezve. A körmenet élén a vezérkeresztet egy ministráns fiúcska vitte, utána az Oltáriszentséges zászló vivői haladtak. Elsőáldozós gyermekek (hófehér ruhába öltözött kis angyalkák) a baldachin alatt haladó szentségi Jézus előtt virágszirmokat szórtak az útra. A két egyházközség énekkara és a hívek hosszú sora zárta a sort. A körmenet útközben a négy alkalmi oltárnál megállt, ahol egy-egy, az oltáriszentségről szóló evangéliumi részlet elhangzása, és a Szentség tömjénezése után a pap megáldotta a híveket. Az oltároknál (melyeknek elkészítését egy-egy család vállalta) a világ négy tája felé adott szentségi áldás azt jelképezi, hogy Jézus hite az egész világon elterjedt, az Oltáriszentségből áldás árad minden népre és a kenyérszínben köztünk jelenlévő Isten tisztelete lélekben egyesíti az összes Krisztust szerető embert.

                  „Zálogát adtad, ó Jézus örök szeretetednek…”

Tovább az album megtekintéséhez

Szöveg: K.Dudás Mária
Fotó: Mozer Boglárka