Csodák

Tisztelt Igazgatónő, Tanári Kar, Diákok! Szülők, Vendégek!Hadd kezdjem rövid tisztással! Mit is ünneplünk ma?Tulajdonképpen a jászberényi katolikus iskola védőszentjének: a Nagyboldogasszonynak ünnepét. Amely ünnep ugyan augusztus 15-re esik. De nyáron az iskolában se diák, se tanár. Ezért ma, Szeplőtelen Fogantatás napján, dec. 8-án köszöntjük az égi édesanyát. És miért az ünnep? Valamikor igazában úgy volt, hogy ennek az intézménynek volt egy kápolnája, melyet egykor – úgy gondolom - a Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

És az a bizonyos kápolna volt e katolikus iskola lelki központja… s csak közbevetőleg említem, hogy elodázhatatlan feladat, hogy erre a célra felszabadítsunk egy termet, vagy megépítünk egy méltó helyet.A szomszédos Nagyboldogasszony templomban, egész évben liturgia folyik, mely liturgiai egyszerre isteni és emberi mű, hisz a mennyei Atya akaratom, beleegyezésem nélkül nem üdvözít.  Minden egyházi év a megváltás eseményeit tárja elénk, úgy, mint titkokat, misztériumokat. Nem a teljes megértésre hív, hanem ünneplésre. (Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Krisztus király) És a megváltás titkának egész éves ünneplése során, liturgiában jelentős szerepet kap Jézus édesanyja, - magyar nyelvünk találmányaként: a Boldogasszony. Át és átszövik a liturgikus évet a Mária ünnepek, csak a jelentősebbeket említsem:1. Isten anya, béke királynéja (jan. 1), Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.), Nagyboldogasszony (aug. 15!), Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.) Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatása (dec. 8.). 2. Kisebb ünnepek: Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2), Sarlós Boldogasszony (júl. 2), Szűz Mária születése (szept. 8.) 3. Vannak un. emléknapok: Rózsafüzér királynője (okt. 7), Mária nevenapja (szept. 12.), Fájdalmas Szűz (szept. 15.) Egyéb áhítatformák kapcsolódnak az égi édesanyához, mint pl. a Lourdes-i kilenced (február). Fatimai imaóra (minden hó 13-án), a májusi litánia, vagy az októberi rózsafüzér ima.Vannak híres búcsújáróhelyek: Lourdes, Fatima, Medjugorje, de: itt a közelünkben Szentkút, Fallóskút, ahová a hívek tömegei járnak.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a megváltás titkának egész éves ünneplésében fontos hely jut a

Nagyboldogaszonynak. Mária neve hallatán önkéntelenül mindnyájan csodás eseményekre, jelenésekre, látnokokra, gyógyulásokra gondolunk.

De hisz csodák pedig nincsenek! – vágjuk rá rögtön. Pláne olyanok nem, amilyenek folyton hallunk. Ettől a kijelentéstől volt hangos a 17-18-19-20. századi tudományos világ, és az imént említett századok felvilágosult elméi, tudósai ezt a gondolatot visszhangozták. Ez a folyamat egészen odáig fejlődött, hogy mára már az egész Mária história (bűn nélkülisége, szüzessége, anyasága) a jámbor népi áhítat kategóriájába került. És valljuk meg, oda van utalva egészen a mai napig. Ezért a mai ünnepi alkalommal szeretnék – röviden - eszmét futtatni a csodákról. Mária, az égi édesanya, a  Nagyboldogasszony védelmében. Ehhez kérem figyelmüket! ill. a mondandó megszívlelését.

Egy kis magyarázat!

A világot a klasszikus, newtoni fizika úgy határozza meg, hogy pl. a föld helyzete kiszámítható. (pl. 10 évvel ezelőtt pontosan hol volt, vagy éppen 100 év múlva pontosan hol lesz) Bizonyos törvényszerűségek ismertében minden további nélkül megtehető ez. Ebből következtetett a tudományos bódulatban élő emberiség arra, hogy csodák pedig nincsenek. Lehet, hogy talán ma még az okokat nem ismerjük, de csak idő kérdése, mindenre fény derül. Egy József Attila idézettel megvilágítva mindez: „…”

De ma már nyoma sincs az ilyen öntelt, gőgös tudományos véleménynek. Az anyag titka egyre megfoghatatlanabb. A relativitás elmélet, a határozatlansági reláció megállapítása, a hol hullám, hol anyagi természetű tapasztalata az anyagnak, alázatosabbá tesz mindannyiunkat. Az anyag külső és a belső végtelenségének titkaihoz nem kerültünk közelebb pusztán tudományos szinten. És itt az a fránya evolúció. A kevesebből mindig több, minőségileg más keletkezik, levezethetetlenül az előzőkből. Teller E: „…”

Ezek után veselkedjünk neki a csoda meghatározásának!

A csoda nem más mint az egyik személyes, szabad akaratú létező (ember) (a hitben) egy puszta tényből mást olvas ki, mint magát a tényt. Olyan összefüggés tárulhat fel egy egyszerű cselekvésben, amely egyik szabad akaratú létezőtől (Istentől) származik és az csak neki szól. A természet rendjében a klasszikus fizika értelmében csodák valóban nincsenek, de személyes belső életünkben minden pillanatban előfordulhatnak. (virágkertészet, egy csokor virág, egyiptomi fogságból való szabadulás)

Vagy egyszerűbben: Csoda: felhívás, üzenet, melyet az egyik szabad létező a másik szabad létezőhöz intéz.

 

 

És itt mindjárt hozzá kell vennünk a következőt!

A világon nincs az a tudós, aki ki tudná mutatni, hogy két ember (pont az a kettő!) hogyan és miért szereti meg egymást. Ez az esemény nem a fizika v. inkább a biológia törvényszerűségei szerint történik, hanem a két ember szabad tetteként. Melyet semmilyen fizikai törvénybe v. biológiai törvénybe nem lehet foglalni. A szeretet légkörében az egyik személy felfogja a másiktól érkező jelzéseket, a jeleket: (pl. az előbb említett virágcsokor). S az egyszerű eseményben, külső jel hordozza a mondanivalót. (Máriának jel Erzsébet, Józsefnek az intés álmában: ne félj!)

Tehát ennyi eszmefuttatás után megállapíthatjuk, hogy a csoda nem a fizikai világ sajátja, hanem a szabad akaratú személyek (ebbe az Isten is, a Végtelen Személy is beletartozik) közt nap mint nap történő eseménysor. (pl. szeresd ellenségedet!)

 

Remélem, eddig érthető vagyok. Lépjünk tovább. Vegyük szemügyre a Szentírást. Hisz az, konkrét, fizikai csodákról is beszél!

A szentírásban óriási un. mítosztalanítási folyamat zajlott az elmúlt századok tudományos felfedezései miatt. A biblia sziklaszilárdnak hitt igazságai kérdőjeleződtek meg. (Nap körül forog a föld!) Még ezt valahogy kivédték, de az evolúció már gyökerében támadott mindent. S ezekkel a tudományos felfedezésekkel az egész szentírás hitele megkérdőjeleződött.

Évtizedekig ezt mondták, ezt tanították tudományosan, úgy hogy tudatunk ezekkel van tele. (6 napos teremtéstörténet, Ádám Éva história, Noé bárkája, Bábeli torony, de erre a sorsra jutott Jézus feltámadása is.) Úgy rögzültek tudatunkban, hogy ezek nem igaz történetek. A tudomány mintegy megcáfolta őket. Veszély a racionális megközelítés, de ugyanígy a szószerinti (fundmentalista) megközelítés is.

 

De tegyünk most itt egy gondolati kísérletet!

Elmegyek otthonról valahová, és nem mondom meg hová. Űrt hagyok magam körül. Az emberi értelem, ha nem kap biztos információt, elkezdi betölteni a rendelkezésére álló teret. Kiszínezi. Értelmezi. S valamilyen eredményre jut. Amikor azután hazaérkezem ez a csodálatos képességünk által előídézett légkör, hiedelmek sokasága fogadhat. Fenn is tarthatom, sőt táplálhatom, ha éppen úgy tartja kedvem… (l. sztárkultusz) De rövid úton el is tudom oszlatni a mítoszokat, de csak, ha akarom, hogy éppen a sarki fűszeresnél voltam. Amikor ezt megmondom, akkor helyzetemet mítosztalanítom.

 

Nézzük, mi van Jézus csodáival?

Egy pár előzetes megjegyzés!

A mi csoda szavunk alapja: a miráculum = csodálkozni, megdöbbenni. Ilyen állandósult élmény a nép körében: az Egyiptomból való szabadulás, s ehhez kapcsolódóan Mózes alakja. Személyét rendkívüli jelek övezték. Párhuzam figyelhető meg: Mózes és az új Mózes, Jézus a végső idők prófétája között. Ugyanazok a jelek szerepelnek. Hatványozottan: víz borrá változtatása, kenyérszaporítás, vízen járás. S majd később az apostoli közösség ugyanezt műveli. (ApCsel)

 

Jézus személyén keresztül új valóság köszöntött be, tört be világunkba. Felszabadító tettei: az igazi csodák.  Iz = Lk 4,18! =ApCsel is! Isten Igéje, az élő Jézus örömhíre viszi végbe az igazi csodát, nem pedig a rendkívüli tettek. Első keresztény hagyomány nem is nevezte a feltámadást csodának, hanem azt mondta, hogy ott Isten hatalma, ereje, dicsősége nyilvánult meg ott.

 

Jézus korában kihagyják a másodlagos okokat. Növény növekedésével nem törődnek. A mag és a növény közti különbséget egyértelműen a temetőnek tulajdonítják! (1Kor 15,37-41) Minden a Teremtőre van visszavezetve, mint elsődleges okra. Az események jelzésértékére figyelnek. Legnagyobb csoda: a teremtés.  A szentírás fő kérdése minden esemény szemlélésénél: mi a jelentése? A hogyan kérdése másodlagos.

Jézus korában az ember elválaszthatatlan környezetétől. Ami az embert érinti, érinti a természetet is. Eléri a természetet Jézus szava az emberen keresztül. Az ember felszabadulása együtt jár a kozmosz felszabadulásával is. A bűn és a betegség együtt jár. Gyógyítás: sokszor ördögűző formában történt. Kényszerítve a démoni erők távozását. Jézus: mint gyógyító, csodatevő, ördögűző jelenik meg egyszerre.

 

2. Jézus szabadító cselekedetei

A négy evangélium: 27 csodát mond el. Mk: 14-et. Lk: emmausz: „aki szóban és tettben nagy hatású próféta Isten és a nép előtt” A felszabadító cselekedet kapja a csoda elnevezést. Ezek a szabadító tettek: betegek gyógyítása, ördögűzés. Vannak olyan tettei, melyek küldetésére világítanak rá. (Mózes, Illés) Más esetben: egy gondolatot fejeznek ki (fügefa, sertések)

Jézus csodatetteinek történeti értéke: Pusztai megkísértés: nem tesz csodát. De kifejezi: hogy a hatalom kísértése mennyire Jézusra támadt. Ezek nem lesznek Jézus csodái. Történelem és a szimbólumok nyelve keveredik: vízen jár, kenyeret ad. A kérdés nem a hogyan?, hanem: mi a jelentése? A hitben: Jézus adja, és továbbiakban is adja: eukarisztia. Semita elképzelés alapján a vizek mélyét a gonosz erői korbácsolják, azt fékezi meg. Racionalizmus (=csodátlanítás) tévútja veszély, a másik a fundamentalista /=szószerinti/ szemlélet, elveszik a szimbolikus vonatkozás.

(Ez a népi miliő Jézus fellépésének színtere!)

A gyógyító, ördögűző tettek jellemzőek voltak a korra. Elvárás volt egy prófétától az ilyen tettek. Pl. Teudás (ApCsel)

 

3. Jézus viszonya a csodákhoz saját önértelmezése alapján

Lk: Jézus jósága kinyilvánul. Túllépi a betegséget és a halált, az életé az utolsó szó. Ő Isten ujjával űzi ki az ördögöt. „Ha én Isten lelkével űzöm az ördögöt, akkor közel az IO.” De Heródes jelenlétében nem tesz csodát. De: Ószöv: tiltás álomlátók, varázslók miatt – mert bálványimádásra vezetnek. De Jézusnál nem – ezért a csoda jelentése fontos. Igazolják egyrészt, de mindig ellentmondásosak is egyben. Ker. Jn. kérdésére: „Adjátok tudtul: sánták..., stb. Lázár: ha a pokolból jönne valaki, annak sem hinnének. Csoda megtévesztő is: elutasítja: ez a hitetlen nemzedék csodákat követel, nem kap. Názáretben nem tesz csodát. Csoda igézete rossz.

 

4. Betegség és bűn kapcsolata Jézus csodáiban

A betegség és a bűn között összefüggés van. De: ki vétkezett? Sem ő, sem szülei. Csodátlanít!

Görög csodák: Aszklépiosz, Dionüszosz, szentélyek: táblák: vakság elleni ima, stb. Sok kígyó itt. Sok pénzt és feltétlen hitet követeltek.

Jézus különbözik. Hatalom nélküli Jézus: szabadságot ad. Ingyenesen. Ha csodát nem láttok, nem hisztek! Jézus ellenkezik a hellén világ bevett szokásaival.

 

5. A csodák értékelése

Mk-ot nagyítják. De csodátlan halálát nehezen ellensúlyozzák. (Apokrífek ebbe a csoda irányba mennek el: Jakab ev, Tamás ev.)

De: Jézus tetteinek jelentését kérdezzük, arra világítanak rá. Saját tekintélye alapján parancsol. Aki legszegényebbek fizikai és lelki felszabadításán munkálkodik.

Történésznek ez megragadhatatlan. Esetleg a csalásra mutathat rá. De övéi szemében Jézus gyógyítóként mutatkozik be: üdvözítő tetteivel és felszabadító szavaival. (Kránitz)

 

A gyógyulások a vallásos összefüggés miatt kapnak isteni jelentést. A hit légkörében történnek. Jézus csodái IO-nak hirdetését szolgálják. A jelet szabad lény adja, ezért csak egy másik szabad lény ragadhatja meg. (Newton és az alma) Apró jelzés vezette egy általános törvény felismerésére. Tudománya volt a környezet a jel megértéséhez. Amikor a jel Istentől jön, aki trd-ens, nemcsak aktív értelmezést kíván, hanem szabad elköteleződést. A csoda hitet vált ki, de felismerni csak a hitre nyitottan lehet, hiszen éppen a hitnek szóló felhívás.

Teréz anya csodája: Isten lehajló szeretetének megjelenítése a világban. János Pál pápa megdönti az ateizmus hatalmát. A teológia tudja, hogy a csoda kétértelmű marad, amíg nem jön létre az összefüggés, amely nem teszi lehetővé, hogy tény beszélő gesztussá váljék. Csoda titok jellege mindig megmarad. Létrejötte Isten titka, ő mindig másodlagos okokat használ eszközül. A szentek felismerik Isten a legapróbb eseményben is, mint a legváratlanabb csodában.

 

Evangélium csodái: Mi a történetiségük? Mi a jelentőségük?

Történetiség: a teremtés radikálisan nyitott Isten közbelépésére. Pogány csodatevők. Százados fiának meggyógyítása = pogány párhuzam (Gameliel fiának meggyógyítása) Talmud: Jézus mágiát űzött. Aszklépiosz szentélye. Tüannai Apollóniusz filozófusról: 1 feltámasztás, öt gyógyítás, négy démontól való felszabadítás, Efezus pestistől való megszabadítása, hat természeti csoda. Sok gyógyító csoda. Lehetett természetes gyógyulás is, de abban a világban minden rendkívüli eset, csoda számba ment.

Ősegyház: Isten igazolt előttetek csodákkal! Történeti mag biztos. Talita kum. Párna a bárkában, nyál, szombaton, leprás. Ellentmondás jelei ezek. Ördög fejedelme segítségével? Evangéliumokban van egy törekvés, hogy számban és nagyságban növeljék Jézus csodáit. Ez már a feltámadás hatása. Egyes csodák a húsvét élményét vetítik vissza a földi Jézus életébe, elővételezetten a feltámadt Jézust ábrázolják. Esemény és az elbeszélés között épül fel a teológiai szándékú alkotás.

De Jézus csodái nem öncélú mutatványok. Tapintat van bennük.

 

Ördögűzés, gyógyítás: / Kozmosz és természet! E két nagy terület van.

A betegség: a rosszal találkozó beteg mint remélhet. Jézus mindig az egész embert gyógyítja. + Szembeszáll a világban működő Gonosz erőivel.

Jézus önazonosságánál csodákra hivatkozik.  + Új teremtés van érvényben. + Eszaktológikus jelentőség: a megtérésre való felhívás, ill. a hit visszautasításának alkalmai.  Krisztológiai tartamuk van: feltámadásában nyer értelmet minden csoda. A csoda és hit elkerülhetetlen kapcsolata. Hitet vált ki, a hitre vezet.

Az emberi, személyes szeretet szintjén egyértelmű a csodák világa. Föld a személyes szeretet ajándéka (zöldek). Együtt működöm a teremtésben. (férfi és a nő) Csak ilyen csodálatos világban élhetünk, ez felel meg személyes voltunknak, mert a csoda nem más mint az egyik szab. Akaratú ember jelzése a másik iránt, és ő azt felfogja.

Szűzanya a legnagyobb ebben, mert ő az Isten személyes közeledését elfogadta. Sőt válaszolt rá, és ezzel a legszebb történet kezdetét vette. Ezért tiszteljük őt és emelkedik a legnagyobbak közé, mert a transzcendes szeretetre válaszolt. A Végtelen Személy szólította őt, jelként kapta Jézus emberi természetét. El-elgondolkodott a szavakon. Amikor gyermekét ölelte. Etette, tisztába tette, magához ölelte. Halott gyermekét öleli. Jelen az egyház születése napján. Értelme nyiladozását látta. S mennyben ugyanazt teszi: Jézushoz vezet minket. Mind, mind megannyi csoda.

 

Negatív csoda: a másik a pokol, ölés, erőszak.

 

Hogy nincs semmi. De igen valaminek lenni kell! – imigyen beszélgetnek mai fiatalok, De az egyháznak és a papoknak ne higgyetek! Becsapás, ámítás. Ha lehántjuk a mindenségről a csodát, akkor elkezdünk fázni, elkezdünk félni. Ennyi lenne csak az élet. De nem karácsony jön. Ajándékot kapok. Megvalósul a csoda. Valaki csak nekem készít valamit. Én is. Nincs az a determináció, ami ebben megakadályozna. S készül a nagy ajándék: Jézus maga, akit először az áldott Boldogasszony fogadott, s lépett a csodák földjére. Vele pl. nincs csoda. Mert az egyik szabad akaratú személy jelzése a másiknak, aki ezt felfogja, megérti, s új teremtés jön létre.