PÁSZTOROK ÉS MÁGUSOK BETLEHEMBEN – K. Dudás Mária írása
PÁSZTOROK ÉS MÁGUSOK BETLEHEMBEN – K. Dudás Mária írása
Az újszövetségi iratok közül kettő, a Máté-evangélium és Lukács evangéliuma szól Jézus születéséről. A két, eltérő forrásokból származó leírás a Jézusról megszilárdult hit megvallása és hirdetése: Jézus a megígért Messiás, Isten egyszülött Fia.
A Máté-evangélium szerint Heródes király napjaiban Jézus anyja, Mária, József jegyese, még egybekelésük előtt gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József ezért titokban el akarta bocsátani, de egy álmában kapott angyali intés hatására mégis elvette Máriát, aki világra szülte gyermekét Betlehemben. A napkeleti bölcsek (mágusok) felkeresték a Szent Családot, hogy hódoljanak a Gyermeknek. Az aranyat a királynak, a tömjént Istennek, a mirhát a halandó embernek vitték ajándékba. Ezzel a bölcsek elismerték azt, hogy Jézus a próféciák által megjövendölt Messiás, aki király, és Isten-Ember egy személyben.
A hagyomány – a háromféle ajándék alapján – három napkeleti bölcsről beszél, és azokat királynak tartja. (A „háromkirályok”: Gáspár, Menyhért, Boldizsár.) A napkeleti bölcsek „mágusok” olyan személyek, akik jártasak voltak a csillagjóslásban, egy személyben csillagászok és csillagjósok. Napkeletről jöttek: ez jelenti a Jordántól Keletre húzódó területet egészen Mezopotámiáig.
A távoli vidékekről érkező három király ettől kezdve minden történelmi korszakban, minden népnek és nemzetnek istenkereső emberét szimbolizálja.
Lukács evangéliumában Gábriel angyal adja hírül Máriának Jézus születését, aki Názáretben élt Józseffel. A názáreti család csak Augustus császár összeírási rendeletére ment Betlehembe. Ott tartózkodásuk alatt szülte meg Mária a Gyermeket egy istállóban, mert másutt nem kaptak szállást. Ide pásztorok jöttek, hogy hódoljanak az Újszülött előtt, akiknek angyalok adták hírül születését.
Lukács evangélista azért erre a momentumra helyezte a hangsúlyt, hogy egyértelművé tegye: Isten azokat választotta ki új népévé, akik a világ szemében szegények, hogy a hitben gazdagok legyenek, és örököljék az országot, amelyet azoknak ígért, akik Őt szeretik.
Két eltérő történetről van tehát szó, mert két különböző forrásból származik, és két különböző igehirdető közösségnek (modern szóhasználattal: célcsoportnak) szól az üzenete.
Máté a palesztinai zsidó-keresztényeket akarta meggyőzni arról, hogy Jézus az ősidők óta megígért Messiás, nem kell tehát másikat várni.
Lukács a pogányoknak, elsősorban a római pogány-keresztények számára akart vigasztalást nyújtani, ezért azt domborítja ki, hogy az evangéliumi üdvösség nem a zsidók kiváltsága, hanem a pogányok is meghívást kaptak Isten országába.
Mindkét evangélium az I. század 50-es, 60-as éveiben íródott.
Az Újszövetség első zarándokai a pásztorok, akik a szegény népet, a bölcsek pedig a gazdagokat képviselik, amikor a csillagot követve elindulnak a Messiás keresésére, hogy kifejezzék örömüket és hódolatukat. Ezekbe a bibliai történetekbe világosan bele van kódolva Isten egyetemes üdvözítő akarata, hiszen a pásztorok és a három király, szegények és gazdagok, fehér-, sárga-, és fekete bőrűek minden népet és nemzetet képviselnek, ezért senki nem tarthat igényt arra, hogy a „Messiást kizárólagosan birtokolja.”
Látszólag két, valójában csak egy történetről van szó, de a megfelelő szemüvegen át kell vizsgálni, hiszen a lényeg EGY: Jézus a Krisztus, Isten Fia, aki maga is Isten, akit az Atya azért küldött el emberi testben, hogy hozzánk hasonló legyen, s megmutassa nekünk az UTAT, amely az üdvösséghez vezet.
Az utolsó vacsora titka - beszámoló
A Mezőkövesdi Szent László Plébánia immáron a 6. alkalommal kapcsolódott be az Ars Sacra Fesztivál országos programjába. Műsorunk az Eucharisztia bibliai gyökeréről szólt.
TÖBB, MINT ÉVKÖZI SZENTMISE - K. Dudás Mária írása
TÖBB, MINT ÉVKÖZI SZENTMISE - K. Dudás Mária írása
2020-ban ünnepeljük templomunk felszentelésének 250. évfordulóját, melyre programsorozattal készülünk. A rendezvények mellett fontos, hogy lelki megújulással is várjuk az ünnepet. Az előttünk álló kilenc hónapban havonta egy vendégpap fog ünnepi szentmisét bemutatni a Szent László-templomban. Ennek nyitánya október 26-án történt. Az évközi 30. vasárnap előesti szentmise nekünk ezért különleges volt. A főcelebráns Dr. Csizmadia István főesperes, kanonok – az Egri Belvárosi Főplébánia plébánosa volt, aki jól ismer bennünket, hiszen 2008. aug. 1-től 2011. július 31-ig a mi plébánosunk volt.
Bevezetőjében azt mondta, hogy gondoljunk most azokra, akik előttünk jártak ide, ebbe a gyönyörű templomba, és azokra is, akik majd utánunk jönnek.
Isten Igéjét Nagy Péter diakónus olvasta fel, s a Szentlélek hívása után István atya az elhangzott Lukács evangélium-részlethez kapcsolva kezdte homíliáját: „Két ember fölment a templomba imádkozni…” Mi is idejövünk a templomba. Érezzük, hogy itt valami különös történik velünk. Különleges módon megtapasztaljuk Isten jelenlétét. Életünk első napjai is idekötődnek keresztségünk révén. Szent II. János Pál pápa, amikor a Vatikánból visszament látogatóba a szülővárosába, elment templomába, letérdelt a keresztelőkút előtt és azt mondta, hogy itt történt vele, ami meghatározta életét.
Szüleink a templomban kötöttek szentségi házasságot, így már a fogantatásunk előtt a templomhoz kötődött életünk. Itt a templomban magunk mögött tudhatjuk az Egyház erejét. Szívünk tele van örömmel, reménységgel, bizakodással. A földi templomba jövünk addig is, amíg majd színről-színre látjuk Istent.
Jövünk a templomba, mert megtapasztaltuk, hogy a megváltásban is Övéi vagyunk. Isten megváltott teremtményeiként tartjuk számon magunkat. Isten fölemelt bennünket az Ő arcának magasságába. Amikor jövünk a templomba, amikor letérdelünk és imádkoznunk, lélekben fel akarunk nőni hozzá. Mi nem élhetünk akárhogyan – úgy kell élnünk, hogy méltók lehessünk Ahhoz, akihez tartozunk. A szép és a jó, az erényeknek a sokasága kell hogy szívünkben lakást vegyen. Hogy kik vagyunk, itt értjük meg a templomban: az üdvösség várományosai vagyunk. A templom erre emlékeztet minket, itt értjük meg Isten üzenetét. Az Isten képére teremtett ember a templomban, Isten házában otthon érzi magát – fejezte be ünnepi gondolatait Dr. Csizmadia István atya.
A koncelebrációban Egyházközségünk papjai vettek részt. A Szent László Kórus énekes liturgikus szolgálatot nyújtott. Az olvasmányt és a szentleckét világi képviselőink olvasták, az egyetemes könyörgést pedig lelkiségi közösségeink megbízottai végezték. Kántorunk, Mozer János karnagy volt az orgonista.