„Csak” egy ács? – K. Dudás Mária írása

 „Csak” egy ács? K. Dudás Mária írása

 

Egyik alkalommal fázósan ácsorogtam a buszmegállóban, kissé türelmetlenül várva a menetrend szerinti járatra. Már távolabbról észrevettem egy csapat diákot, akik szintén a buszmegálló felé tartottak. Csakhamar társaim lettek az ácsorgásban. Láttam, hogy az egyik fiúcska ugyancsak didergett. Megszólítottam. Mondtam neki, hogy a hátizsákjában biztosan van egy széldzseki, kapja magára. Azt válaszolta, hogy bent felejtette az iskolában.

 Szó szót követett, beszédbe elegyedtem a szimpatikus ifjúval.

Kérdeztem tőle, hogy melyik iskolába jár és mit tanul. Azt válaszolta, hogy szakmunkásképzőbe jár, majd kis szünet után még hozzá tette szégyenlősen: „Én csak egy ács leszek”. Mire én: „Mi az, hogy „csak” egy ács? Van neked fogalmad arról, hogy az egy szent foglalkozás? Te nem tudod, hogy eredetileg Jézus Krisztus is „csak egy ács” volt? Egyáltalán – hallottál már róla valamit?”

A gyerek meglepetten, de felderült arckifejezéssel azt válaszolta, hogy ismeri Jézust, tudja, hogy ő az Isten Fia, de arról fogalma sem volt, hogy ő is ”csak egy ács” volt, és holnap elmondja a többi ácstanulónak is.

Láttam, hogy a fiúcska jókedvűen szállt fel a buszra. Arra azért kíváncsi lennék, hogy tényleg elmondta-e a többieknek, hogy Jézus, mielőtt megkezdte messiási küldetésének teljesítését, „csak egy ács” volt az apja mellett Názáretben.