Na, de most komolyan... (8)

Beszéljünk a szexualitásról! Ez mindannyiunkat érintő ügy. Nagy levegőt kell vennem, mielőtt hozzákezdenék. De mivel hetente hallom-olvasom a papságot lejárató híreket, melyek hol a homoszexualitás vádját, hol a pedofília ügyét, hol a hivatásukat elhagyó papok sokaságát állítják pellengérre. Mintegy sugallva azt, hogy amit a papság képvisel és ezen keresztül az egyház, az mind humbug, nem igaz, mesebeszéd, a sutba hajítható. 

A világnak kínálata ezzel kapcsolatban pedig, a szexualitás túlhajtása, a szabadosság, a pornográfia, a nemek szabad választása, azonos neműek házassága, a feminizmus erőszakos hatása, botrányos válások sorozata... és még ki tudja mi minden. Hol itt az igazság? 

KÁRMEl-HEGYI GONDOLATOK- K. Dudás Mária írása

A liturgikus naptár szerint július 16-án van Kármel-hegyi Boldogasszony napja.

A Kármel (hegy) Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa várostól délkeletre.

A papság, vagyis egyházi rend a hét szentség egyike. Három fokozata van: a diakonátus (vagy más néven szerpapság), az áldozópapság és a püspökség. A diakónusok temethetnek, eskethetnek, keresztelhetnek és igét hirdethetnek, a papok pedig ezeken túl misézhetnek, gyóntathatnak és feladhatják a betegek kenetét is. A leendő papokat a szeminárium utolsó évében diakónussá szentelik, majd általában egy év szolgálat után részesülnek az áldozópapság szentségében.   Az Dr. Ternyák Csaba érsek Úr imádságra szólított fel azokért, akik még nem éreznek elég bátorságot, hogy megtegyék az első lépéseket az Úr hívó szavára: „Adja Isten, hogy Benedict és Jorge, valamint hat új diakónusunk példája bátorítás legyen nekik!”

Jorge Luis Altamirano Méndez így vall: Harminc éves vagyok, Nicaraguából származom. Keresztény családba születtem. A szüleim fontosnak tartották, hogy mindenek előtt átadják a hitet és minél közelebb vezessenek engem Istenhez. Tizenöt évesen kezdtem aktívan részt venni az Egyház életében, és beléptem a Neokatekumenális Út egyik kis közösségébe. Itt rendszeresen lehetőségem volt az Isten szavát hallgatni, és részesülni a szentségekben. Ez segített felismerni az Úr hangját, amely követésére hívott. Egy nemzetközi találkozó alkalmával konkrétan meghívást kaptam a papságra és felálltam, amikor a papságra hivatást érző, a papi hivatást elvállaló fiatalokat szólították. Elindultam ezen az úton a papság felé, készen elmenni bárhova, ahova csak hív Jézus Krisztus. Egy másik nagyobb találkozón, az olaszországi Porto San Giorgióban, sorsolás útján kerültem Magyarországra, és ezzel 2012-ben Egerbe. Egy évig tanultam a magyar nyelvet, majd elkezdtem járni az Egri Hittudományi Főiskolára. Tanulmányaimat megszakítottam a harmadik év után, és elküldtek két évre misszióba, Porto San Giorgióba, oda, ahol kezdődött minden. 2018-ban jöttem vissza Egerbe, hogy befejezzem tanulmányaimat. Nyolc évvel ideérkezésem után, 2020. október 14-én Ternyák Csaba érsek atya megbízásából, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök diakónussá szentelt. A szentelés után a mezőkövesdi Szent László plébánián végeztem diakónusi gyakorlatomat. Most készülök a papszentelésemre, azzal a bizalommal, hogy Isten mindig hűséges hozzám. Jelmondatom: „Ha valaki szolgál, azzal az erővel szolgáljon, amelyet az Isten ad neki, hogy így minden az Isten dicsőségére váljék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen” (1 Pét 4, 11).

2021.08.01.-től áldozópapként fog szolgálni templomunkban

Szabó József apát úr nyugalmazott plébános, aranymisét mutatott be templomunkban, pappászentelésének 50. évfordulóján. Az ünnepi szentmisén egyházközségünk világi elnöke köszöntötte.   Született: Sajólád, 1947. 09. 10.

Életút: 1971-1972. Karcag, káplán; 1972-1974. Törökszentmiklós, káplán; 1974-1975. Mezőkövesd II., káplán; 1975-1977. Nyírbátor, káplán; 1977. Gyöngyös-Felsőváros, káplán; 1977-1985. Tiszasüly, plébános; 1985- Bélapátfalva, plébános; 1991-2003. h. esperes; 2003-2009. kerületi esperes; 2005-2014. egyházmegyei főszámvevő; 1985-2017. Bélapátfalva, plébános

Pappá szentelték: 1971. 06. 20.        Szolgálati hely: 2017-től nyugállományban Mezőkövesd I.

 Jéger Károly pápai prelátus, c. apát, ny. plébános vasmisét celebrált pappá szentelésének 65. évfordulója alkalmából a Szent László templomban. Az ünnepi szentmisén egyházközségünk világi elnöke és városunk polgármestere köszöntötte.

 Gari Takács Margitról – K. Dudás Mária írása

Kisiskolás koromban találkoztam Margit nénivel először személyesen. Addig csak hallomásból ismertem.

Gyakran fogadott iskolás csoportokat a lakásán. A mi osztályunk is így került kapcsolatba vele. Beszélt a letűnt matyó-világról, hagyománytiszteletről és népmeséket is mondott. Végül nem győzött válaszolni a kérdéseimre. Valósággal megbabonázott engem az a néhány matyó relikvia, ami a lakásában volt. Egészen belemerültem a látványba, észre sem vettem, hogy a tanítónő és a többi gyerek már nincsenek ott. Akkor eszméltem fel, amikor Margit néni a vállamra tette a kezét és megkérdezte:„Ugye te Skorpió vagy?” Én a csillagképekről akkor még semmit nem tudtam, ezért igen zokon vettem a kérdést, és közöltem vele, hogy én nem Skorpió vagyok, hanem kislány! A tanítónő éppen akkor jött vissza azzal, hogy„Dudás Mari! Már megint veled van a baj!” Hamar tisztázódott a félreértés, amitől megnyugodtam.

 „Csak” egy ács?–K. Dudás Mária írása

Egyik alkalommal fázósan ácsorogtam a buszmegállóban, kissé türelmetlenül várva a menetrend szerinti járatra. Már távolabbról észrevettem egy csapat diákot, akik szintén a buszmegálló felé tartottak. Csakhamar társaim lettek az ácsorgásban. Láttam, hogy az egyik fiúcska ugyancsak didergett. Megszólítottam. Mondtam neki, hogy a hátizsákjában biztosan van egy széldzseki, kapja magára. Azt válaszolta, hogy bent felejtette az iskolában.